Pár hasznos tanács, ami jól jöhet a fényképész számára, saját tapasztalatok alapján.

Megfigyelések

Hasznos lehet, ha megismerkedünk a célba vett fajok szokásaival, mégjobb, ha a környéken élők szokásait vesszük figyelembe elősször. Ha tudjuk, hol és mikor szokott a vad mozogni, sok időt és energiát megspórolhatunk egy alkalmas leshely elfoglalásával. A fajok viselkedését nem árt, ha háznál tartott egyedeken szemléljük meg elősször. Ezek lehetnek szelídebbek, de néha ugyanolyan vadak, mint természetben élő társaik. Ha gazdáikat is megkérdezzük, értékes információkkal lehetünk gazdagabbak. Sok háznál tartanak Fácánt, Őzet, de néhány helyen akár Vaddisznóval vagy Dámszarvassal is találkozhatunk. Jópáran még tenyésztenek Rókát és Ezüstrókát a prémje miatt. Sokan hazaviszik az út mentén talált Teknősöket és Sünöket is (lent).

Ha ragadozó madarakat akarunk lencsevégre kapni, még fontosabb az utánajárás. Egyrészt azért, mert sokféle, nagyon hasonló fajuk létezik, másrészt, mert egytől-egyig védettek. Legjobb, ha hozzáértő szkértőtől, pl. solymászoktól (lent) kérünk tanácsot. A képen egy Harris héja látható gazdájával a Fehován, ami egy Közép-Amerikai faj, de sok hazai madarat (Egerészöjvet, Kerecsensólymot, Vándorsólymot,stb.) is találhatunk náluk.

A legjobb, ha agyunkba véssük a célfaj minden részletét. Sokszor volt rá példa, hogy a jelnelétüket csak a búzából kiálló agancs vagy a lábnyomok árulták el. Legegyszerűbben talán a fán ülő madarat lehet észrevenni, főleg ősszel és télen, amikor nincs lomb a fákon. Sűrű fenyőerdőben a legnehezebb az észlelés, a kevés fény és a sűrű ágak miatt, viszont nincs számottevő aljnövényzet, és a vad is kevésbé számít emberi jelenlétre.

A vadonban

A fényképészet tulajdonképpen mindíg harcot is jelentett a természettel. Kijátszani a vadak éberségét, helyezkedni a jó fényviszonyokért, hogy aztán jó esetben pár kitűnő kép legyen a jutalmunk. Tulajdonképpen hasonlóan nehéz feladat, mint a vadászat.

Némely esetben, pl. erdőben, egyszerűen nincsenek jó fényviszonyok. A vaku használatát ennek ellenére állatok esetében nem ajánlom. Egyrészt megzavarhatja, elriaszthatja a vadat, másrészt még sötétebbnek látszik a kép (fent). Mozgó vadat még nehezebb ilyen körülmények közt fényképezni (lent). Közelre, nem mozgó alak megörökítésére használható, de gyakran természetellenes színek lesznek a képen.  Itt jól jöhetnek a profi gépek, de nem ez a lényeges. A jó gép még nem egyenlő a jó fényképésszel, hisz lehet bármijen jó a hegedű, a muzsikálás java a zenészen múlik. Jó példa vagyok erre, mivel saját fényképezőgépemnek mindössze 3-szoros optikai zoomja van. Nem erre lett kitalálva. Ebből kiderül, jobb képeimhez milyen közel kellett kerülnöm.

Igen fontos lehet, hogy megfelelő alátámasztást találjunk, hogy ne legyen életlen a kép. Mozgó célpont esetében erre nem mindíg van lehetőség.  Némi gyakorlással elérhető, hogy nem remegjen a kezünk.

Közeli képek készítésénél használjunk mindíg Makro módot. Ezt a gépen álltalában egy virág jele jelzi. Itt sem árt többször próbálkozni, kitapasztalni agépet, mielőtt belevágunk. Ez a mód remekül alkalmas ízeltlábúak, puhatestűek, gombák és növények közeli fényképezésére. Jól látható minőség van a fenti automata és az alsó Makro módban készült kép közt. A képeken egy Cincér látható (legalábbis az alsón).

Egy-egy jó képhez sok türelem és kitartás szükségeltetik. És nem árt, ha nem félünk attól, hogy piszkosak leszünk. Nem egy képem készült úgy, hogy több száz métert kúsztam négykézláb az aljnövényzetben. Ez kellemetlen lehet, de ha jól csináljuk, meglessz a jutalmunk.

Állatkertben

Állatok fotózása során az állatkert teljesen más környezet. Álltalában jobb a megvilágítás a szabadtéri kifutókban, és az állatok is közelebb vannak. Ha lehet, kerüljük a rácsokat, amik félig eltakarják az állatokat (lent). Ezek főleg régi stílusú állatkertekre jellemzőek, de az új előírások miatt lassan eltűnnek.

Sok állat egész nap az üveg előtt jár fel-alá, ez normális viselkedés az állatkerti vadak esetén, amit jól kihasználhat a fotós (lent). A tükröződés komoly probléma lehet. Két módon lehet kiküszöbölni: vagy próbáljunk helyezkedni (ami a tömegben néha nehéz), vagy hívjunk pár embert segítségül, hogy egymásnak kölcsönösen árnyékolva mindenki jó fotókat készíthessen. Próbáljunk a tükröződő üvegre ne merőlegesen fotózni.

Bizonyos esetekben az állatok megkönnyíthetik a fotózást. Főleg a szelídebb szarvas és antilopfélék gyakran a kerítés mellett vannak, ahol akár kézből is esznek . Az ilyen alkalmat jól ki lehet használni, főleg, ha a süllyesztett kifutó miatt az állat feje csípőmagasságban van (lent). Így nem lóg be a képbe a rács, ami miatt esetleg életlen lenne a kép.

A ragadozó emlősök is kedvelt fotótémák. Ha jó képet akarunk, a legjobb, ha megvárjuk az etetést vagy a takarító távozását. Az állat gyakran a ketrec felénk eső végéig követi gondozóját, márha a bejárat a mi felünkön van. Ilyenkor jó képek készülhetnek (lent). Ha valami olyat szeretnénk lencsevégre kapni, ami jellemző az adott fajra a természetben is, akkor várjunk türelemmel. Jómagam 1, azaz egy alkalommal láttam Leopárdot a fán.

Az olyan gyors mozgások, mint pl. a Gibbonok ágról-ágra történő lendülése (lent), nehéz feladatot jelenthetnek. Itt is próbálkozzunk sokszor, és legyünk türelemmel, mert nem mindíg akkor mozognak az állatok, mint szeretnénk.

Ha az állatkölyköket akarjuk megörökíteni, szintén nagy türelem kell. Rendszerint ide-oda mozognak, a madarak fiókái a fészekben vannak, vagy néha a látogatóktól elzárt helyen. Az olyan külyköknél, mint pl. a Kenguruknál, a szülőn is múlik a dolog (lent).

A modern állatkert ismérve a tágas kifutó.  Az állatok így gyakram messze vannak. Itt is jól jön pl. egy 18-szoros optikai zoommal rendelkező gép. A kevésbé jó gépekkel, mint amilyen az enyém is, épp hogy látszik, milyen állatról van szó (lent). Ebben az esetben a Nagy Kudu antilopról.

Egyre több állatkertben fordul elő olyan hely, ahol az állatok az ember mellett szabadon vannak. Ilyen Nyíregyházán a Sóstói vadaspark majomerdeje, vagy a Fővárosi Állat és Növénykert Ausztrál  háza. Itt az emberhez mégjobban hozzászokott állatok közel engedik a látogatót, így néha zoomra sincsen szükség. De vigyázzunk, a trópusi házakban magas lehet a páratartalom, bepárásodhat a lencse, károsodhatnak a gépek áramkörei! Többnyire itt madarak vannak elhelyezve (lent).

Vigyázni kell az olyan állatokkal, amik túl közel jönnek. Egy éles csőr bajt okozhat, nemcsak emberben, hanem akár a gépben is. Velem még nem történt ilyen, de fő az óvatosság. Mindíg olvassuk el a bent lévő állatok "használati útmutatóját". Ha egy állatot meg akarunk simogatni, előbb várjunk egy darabig, amíg megszok minket, és amíg kifigyeljük szokásait, így biztos a siker (lent).

Előfordulhat, hogy a madarak tojást raknak, úgyhogy figyeljünk, nehogy kárt tegyünk. Emellett a fészket hevesen védelmezik, nagy ricsajt csapnak, amivel felhívják a figyelmet a fészek jelenlétére.  A foltos tojásokat nehéz lehet észrevenni. A tojást védő szülők álrohamot indíthatnak a figyelmetlen látogató ellen. De a fészek közelében maradnak a veszély elmúltáig, így fotózásuk nem okozhat különösebb gondot (lent).

A hüllők többnyire kevesebbet mozognak, és ez az állatkertekben élőkre fokozottan igaz. Ha elkerüljük a vaku tükröződését, remek képeket készíthetünk. A Kígyókkal lehet nehéz dolgunk, mert gyakran a lombok közt vannak, de a Krokodilok gyakran egész nap nem mozdulnak (lent).

Egyre gyakrabbak az olyan kifutók, amik félig szárazföldiek, félig viziek. Itt álltalában fókákat vagy pingvineket (lent) láthatunk. Itt is jól ki lehet használni méh a legrosszabb gépek előnyeit is, ha ki tudjuk küszöbölni a napfény vagy a vaku visszaverődését.

Az Akváriumokban különösen nehéz fotózni. Ez részben a rossz fényviszonyoknak tudható be, és annak, hogy a halak nagy része folyamatosan mozog, hogy a kopoltyúin átáramló vízben elég oxigén legyen. A tengeri gerinctelenek, pl. Medúzák (lent) megörökítése azért is nehéz, mert esetleg többrétegű az üveg, és az állat átlátszó.

A Halak fényképezése jó gyakorlás lehet a mozgó vadak későbbi fényképezéséhez is. Némely, helyhezkötött hal, mint pl. a Murénák (lent) könnyen fotózhatók.

A cápák különösen sokat mozognak, néhány kivételtől eltekintve egész életükön át. Ez, és az üvegről tükröződő vaku miatt fotózásuk nehéz lehet. Olyan állatok esetében, mint pl. a Bambuszcápa (lent), sokkal könnyebb a helyzet. Próbáljunk nem az üvegre merőlegesen fotózni, így nem fog a vaku annyira tükröződni. Itt is segíthet, ha pár társunk vagy más látogató leárnyékolja az üvegfelületet.

Rajban élő halak esetén jellemző, hogy lassan, ugyanarra mozognak szinkronban. Ha éles képet akarunk, várjuk meg a legközelebbi irányváltást, hogy egy darabig kiszámíthatóan mozogjanak (lent).

 

Oldal: A fényképezésről
www.magyarvadfotosok.hupont.hu - © 2008 - 2024 - magyarvadfotosok.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat